Grafológia

Megfogni a megfoghatatlant? Megmérni a megmérhetetlent?

Igazolni az igazolhatatlant?

Ezek és ehhez hasonló kérdések merülnek fel akkor, ha az ember valami újba, sokak által megkérdőjelezett dologba kezd. Manapság az egzaktságot követelő tudományos igényesség alapvető követelmény egy új tudományos irányzat elismertsége kapcsán. Ez vonatkozik a grafológiára is. A grafológia (kézíráselemzés) a lélek változásainak kézírásban megnyilvánuló jeleit vizsgálja, nem más, mint agyunk működésének írásbeli leképeződése. Jóllehet pillanatnyi állapotot rögzít, a kézírásból következtetni lehet az alábbi jellemzőkre:

1. Mentális képességek

2. Energiakészlet, munkavégzés

3. Szociabilitás

4. Érzelmi élet

5. Önmagához való viszony

“Carpe diem”, azaz ragadd meg a pillanatot!

Mivel egész életünk a folyamatos változásokra épül, így azt gondolom, hogy meg kell ragadni a pillanatot, és ha van rá mód, rögzíteni kell a múlékony percek varázsát. Csak egy üres papír, egy toll és egy író személy (duktor) kell hozzá. A kézírásból való olvasás hatalmas lehetőség a kezemben, hogy ne csak a szóbeli információk alapján, hanem a betűk, szavak, mondatok, sorok értelmezésének birodalmában jártasan mozogva színesebb képet kaphassak a vizsgált személyre vonatkozóan.

Johann Wolfgang von Goethe (1749-1832), a legnagyobb német költő neve folyton megjelent grafológiai és homeopátiai tanulmányaim során.

Goethe természettudományokkal és művészetekkel kapcsolatos feljegyzéseit a kultúrtörténet mai napig számon tartja, hiszen többek között botanikai, meteorológiai, optikai és színelméleti munkákat is írt. Komolyan érdeklődött a grafológia iránt, egyes források szerint megdöbbentő eredményességgel ítélte meg ismeretlen emberek jellemét kézírásuk alapján. Egy barátjának írt levelében ezt olvashatjuk: “A személyes jelenlétet pótolhatja egy jeles ember kézírása. Csodálatosan megeleveníti a személyiséget. Úgy érzem, mintha valósággal előttem állna”. Egy másik, 1820-ban íródott levelében így szól: “Afölött, hogy az ember kézírása összefügg-e az illetőnek gondolkodásmódjával és jellemével . nem lehet kétség”.

Egyetemes gondolkodóként az emberi jellem sajátosságai kifejezetten foglalkoztatták. Elfogadta és hangoztatta a változás fontosságát, mely testi szinten és lelki szinten egyaránt nyomon követhető. A testi változások okában fiziológiai és patológiai folyamatokat látott, melyhez hasonlóan a benső törvényszerűségeknek köszönhetően belső tulajdonságaink is változnak. Így életünk, fejlődésünk során egész személyiségünk változóban van.

Ahogy Goethe, úgy én is kiváncsian figyelem az emberekben bekövetkező változásokat, melyeket a stressz okoz. Hiába próbáljuk mozdulatainkat kontrollálni, a tudatalatti gondok, gondolatok az írásban felszínre törnek. Együttes erővel azonban a problémák leküzdhetők, az írás ismét kiegyensúlyozott és áttekinthető lesz.

Midlife.hu