Táncterápia

A mozgás jelentősége a női szív védelmében

Az utóbbi évtizedek kutatásai bizonyították, hogy szoros összefüggés áll fenn a fizikai aktivitás, valamint az egészségi állapot és a morbiditás, illetve mortalitás között. Az egészségmegőrző programokban kulcsfontosságú szerephez jutnak a fizikai aktivitást, a mozgást előtérbe helyező jelszavak. Ezen a területen nem csak az egészségügyi dolgozók felelőssége hangsúlyozott, hanem ez esetben a NŐK is különös jelentőséggel bírnak. A nők az élet számos területén központi szerepet töltenek be, társadalmi szerepük vitathatatlan. Nem csak önmaguk egészségét tartják szem előtt, hanem komoly szerepet vállalnak családtagjaik egészség-megőrzésében, a felelősségtudat alapú egészségre nevelésben, gyermekeiknek példát mutatnak. Feladatiak végzése során azonban gyakran kerülnek STRESSZ-helyzetbe, melynek kezelése egyéni stratégiákat feltételez.

A stresszmenedzsment egyik lehetősége az aktív testedzés, pl. a táncos torna, mint stresszkezelő technikaként való alkalmazása. Bizonyított, hogy a szervezetre tartósan gyakorolt stresszhatás egészségkárosító tulajdonságokkal bír. Az un. distresszek (káros stresszek) kivédésére számos technika létezik. Nekem a LATIN ZENE, a TÁNC, a MOZGÁS a stresszoldó technikám, ami egyben pozitív testi-lelki-szellemi hatásokkal rendelkezik. Nemcsak jómagam, hanem egyre több nőtársam is élvezheti a módszer jótékony hatásait. Tesszük mindezt PIROSban, támogatva ezzel a PAN magyarországi mozgalmat.

Mottóm:
Tánc + Zene = Mozgás + Öröm + Egészség
ami egyben a stresszkezelés esszenciája, a „STRESSZENCIA”

 

A fizikai aktivitás hatása az agyra

A hosszútávon fennálló stressz hatással van az agyi funkciókra is, ami kognitív zavart eredményezhet, mint pl. memória zavar ill. tanulási zavar… Mára már állatkísérleteken keresztül bizonyított tény, hogy a mozgás elősegíti a idegsejtek osztódását az agyban. Azonban azt is hozzá kell tennünk, hogy ezek klinikai jelentősége még tisztázatlan.

Menopauza
A menopauza a nők utolsó menstruációja, ami akkor következik be, amikor az ösztrogén szint annyira csökken, hogy az a méh nyálkahártyáját nem stimulálja többé. Az ezt megelőző és az ezt követő 5-10 évet hívják átmeneti időszaknak, ami sok nő számára hoz változást mind fizikai, mind lelki értelemben egyaránt. Az ösztrogénpótló kezelések enyhülést hozhatnak ugyan, azonban különböző mellékhatásokkal bírnak.
A mozgás szintén enyhíti a tüneteket, bizonyos mozgásformák kifejezetten kedvezők a különböző tünetekre, pl. a séta, a tánc, a biciklizés, a síelés vagy akár a futás.

A nők 75%-nál jelentkeznek hőhullámok v. hüvelyszárazság, azonban nem minden esetben szükséges gyógykezelés ezekre. Emellett hangulati változások, álmatlanság ill. koncentrációs zavarok is előfordulhatnak. Az inkontinencia (vizelettartási zavar) különböző típusai is megfigyelhetők és jellemző tünet lehet a húgyúti fertőzésekre való fokozottabb fogékonyság. A hüvely falának fokozott meggyengülése is előfordulhat és a csontritkulás kockázata is megnő. Az ösztrogén pozitív hatással van az anyagcsere egyensúlyra is és a lipidekre, amik a májat érintik.

Az ösztrogén pótlása – mint terápia – 90%-ban megoldást jelent a nők számára a fenti tünetek enyhítésére, emellett csökkenti a bélrák és az Alzheimer-kór és a szívinfarktus kialakulásának kockázatát is. Azonban a hormonkezelésnek vannak mellékhatásai is, pl. vérrögök és a mellrák kialakulásának megnövekedett kockázata.

Olyan pácienseket vetettek vizsgálat alá, akiknél min.2 hétig fennállt a fizikai és mentális kimerültségi állapot bizonyos stressz faktorok együttes előfordulásának következményeként az azt megelőző 6 hónapban.

Az aktív fizikai életmód hatásai – a pszichés közérzetre
Köztudott és elismert tény, hogy a fizikailag aktív életmód jó hatással bír a mentális egészségre is. Több tanulmány is alátámasztja, hogy a mozgásnak előnyös hatásai vannak a depressziós betegekre, függően ennek intenzitásától és mértékétől.

A mozgás/fizikai aktivitás – akut hatásai a stressz fiziológiájára
A stresszre adott fiziológiás válaszért a hipotalamusz-hipofízis rendszeren keresztül a mellékvese, mellékvesekéreg érintésével különböző hormonok szabadulnak fel. Fizikai igénybevétel során ezek különböző mértékű felszabadulása jellemző, függően akár a napszaktól, az elfogyasztott ételtől, ill. a mozgás formájától, intenzitásától, stb. Egyéb pszichés tényezők is relevánsak, mint pl. a motiváltság vagy a versenyszellem. Nagyobb intenzitású edzés nagyobb mértékben aktiválja az agyalapi mirigyet. A szimpatikus idegrendszer, – amely az adrenalin és a noradrenalint szabadítja fel – főleg fizikai és pszichés stresszhatást követően aktiválódik, ami többek között, emelkedett vérnyomáshoz és pulzusszámhoz vezet.

A mozgás/fizikai aktivitás – hosszútávú hatásai a stressz fiziológiájára
Köztudott, hogy egy fizikailag aktív életmódot folytató egyénnél kisebb mértékű a pulzusszám, a vérnyomás ill. a stresszhormon szintjének változása az edzések során, mint egy nem aktív személynél tapasztalható azonos intenzitású testmozgás során. Ennek megfelelően ugyanez a helyzet áll fenn az élet egyéb területein felmerülő stresszhelyzetek során is, vagyis egy fizikailag aktív egyén kevésbé intenzíven reagál ezekre is. A fiziológiai stressz reakciót az egyén pszichés állapota és problémakezelő stratégiája szintén befolyásolja.

A mozgás/fizikai aktivitás hatása – az egyén problémakezelő készségére
Mivel a mozgás pozitív hatással van az ember elvárásait, tevékenységét ill. élményeit tekintve, ezért kisebb mértékben vált ki fiziológiai reakciót egy adott stresszhelyzet esetén. Ugyanígy az ellenkezője is igaz. Ez egy tanult viselkedésforma és az egyén gyakran generalizálja az elkövetkező hasonló esetek többségében.

Svéd kutatók megállapították, hogy a vegetatív tünetek, mint pl. a hőhullámok, kevésbé fordulnak elő olyan nőknél, akik fizikailag aktív, sportos életet élnek. Azon nőknél, akik a menopauza idején kezdtek sportolni 3×1 alkalommal egy héten, a vegetatív tünetek csökkentek. Ez azzal magyarázható, hogy a mozgás következtében a BÉTA ENDORFIN szint növekszik az agyban, ami a hőháztartásért felelős. Ilyenkor ajánlott heti 3×30 percet edzéssel tölteni, mint pl. a séta, a gyorsgyaloglás, callenetics, vagy az erőnléti edzés.
Számos tudományos kutatás bizonyítja, hogy a hangulatváltozásokon is segít a mozgás. Azon nők, akik 4 hónapig részt vettek aerobic edzésen vagy jógán, csökkentek a tüneteik és javult az életminőségük. Igazolták azt is, hogy 6 héten át folytatott rendszeres sétával is el lehet érni bizonyos tünetek csökkentését, azonban tartóssá a javult állapot akkor vált, ha újabb 6 hetes aktív periódus követte az előzőt. Ha a mozgást megszakítjuk, az állapot újra romlik.
A stressz inkontinencia hatékony terápiája talajon végzett medencegyakorlatokkal történik, tesztek bizonyítják, hogy a nők 44-70%-ánál célt értek vele. Egy Amerikában készült tanulmány szerint a medence izmok feszítésének technikájával 73%kal visszaszorítható a vizelet elcsöppenése egy köhögési roham, tüsszentés v. emelés során. A medence izmok fejlesztése és az ideg-izom kapcsolat javítása azonban 5-6 hónapot vesz igénybe, így elérve, hogy ugrások, tánc ill. futás során automatikusan zár a záróizom.

A méh süllyedése sebészeti beavatkozást igényel. A csontritkulást több kockázati tényező idézi elő, azonban a rendszeres mozgás ezt a folyamatot is lassítja, ami már 30-35 éves korban elkezdődik. Kiváltképp az erősítő gyakorlatok és az erőnléti edzésformák hatékonyak ebből a szempontból.

A szívbetegségek kockázata is csökken a mozgás okozta kedvező élettani hatások következtében, pl. a lipidekre tett pozitív hatás v. a jobb inzulin hatás, súlycsökkenés, stb.
Fontos megjegyeznünk, hogy a mozgásterápia növeli az egyén teherbírását és javítja az állóképességét, amit a hormon terápiáról nem mondhatunk el. Napi 30 perc közepesen intenzív mozgás csökkenti a korai elhalálozás kockázatát is.
Bizonyos adatok rámutatnak arra, hogy a fizikailag aktív életvitel a rák egyes fajtáival szemben is megelőző jellegű, mint pl. a mellrák és a méhrák…

A rendszeres mozgás a menopauza időszakában mind megelőző jellege miatt, mind terápiaként is funkcionál. A változó korú nők számára ajánlatos napi 30 perc alacsony intenzitású mozgásformát találni. Ahhoz, hogy az aerobic edzettségi szint növekedjen, ez kiegészülhet magasabb pulzusszámmal végzett gyakorlatokkal 3×1 alkalommal hetente. Erősítő, lazító ill. nyújtó gyakorlatok is rendkívül hatékonynak bizonyultak.

Ajánlott sporttevékenységek: gyorsgyaloglás, tánc, aerobic, biciklizés, jogging és síelés. Az úszás szintén jótékony hatású, azonban a csontritkulásra nincs igazolhatóan pozitív hatása.

Vizsgálat időtartama:
– 3 hónap: általános közérzet javító hatás
– 3-4 hónap: a medencei záróizmokra ill. az inkontinenciára gyakorolt hatás
– 6 hónap: testsúlyra, a lipidekre és a fittségre gyakorolt hatás
– 1 év: csontsűrűség változására gyakorolt hatás

A hormon és a mozgás terápia egymást kiegészítve alkalmazható.

Forás.: www.fyss.se

Midlife.hu